Bádogos, bádogos bolt, bádogos mesterség!
A Vik- és Társa Bádogos bolt Tatán, Komárom-Esztergom megye történelmi városában
várja kedves vásárlóit!
Néhány mondatban szeretnénk bemutatni a bádogos szakmát, a teljesség igénye nélkül!
A bádogos hagyományos fémműves kisipar művelője: fehér bádogból, cink-, ón-, sárgaréz-, alumínium– stb. lemezekből különféle edényeket, tartályokat, lámpatesteket, lemezfedéseket, ereszeket, ereszcsatornákat készít.
Bádogos műhely 1880
A bádogos mesterség története
A bádogos szakma kialakulása előtt az ókortól a fémlemez szerkezeteket olyan fémekből készítették, amelyeket kovácsolással állítottak elő. A 15. század földrajzi felfedezései fellendítették a kereskedelmet, és a növekvő igények hatására az ipar fejlődésnek indult.
A 18. században Angliában megkezdődött a gyáripar gépesítése. 1728-ban beindultak az első hengerművek, amelyek már nagyobb mennyiségben állítottak elő 1 mm-nél vékonyabb lemezeket.
A bádogos szakma kialakulását az első hengerművek működésétől számítjuk. A bádogos ipar hazánkban a németországi bádogos mesterek letelepedésével terjedt el.
A 20. század második felére a gyáripari termékek nagyarányú elterjedése következtében a bádogos mesterség jórészt megszűnt, napjainkra csak az épület bádogos munka maradt fenn.
Az épület bádogos: olyan bádog alkalmatosságokat állít elő, amelyek az egyes épületszerkezeti elemek csatlakozásánál vízmentességet biztosítanak (párkányzat, eresz, ablakkönyöklő, kéményszegély, vápa, tetőkibúvó stb.), illetve a csapadékelvezetést segítik elő (ereszcsatorna). Ő készíti a tető díszeit is, pl. a szélkakast, és a már kész elemeket elhelyezi, illetve összeépíti a helyszínen.
A bádogos szakember finomlemezekből épület felszerelési tárgyakat (vödör, tepsi, teknő, mosófazék, szenes veder, stb.) és épületbádogos szerkezeteket (csapadékvíz levezető csatorna, kupola, párkány, torony, stb.) készít. Lakossági szolgáltatásként is végzi munkáját.